" A meséknek, mindig jó végük van, a herceg rátalál a hercegnőre, majd feleségül veszi, s boldogan élnek addig, míg meg nem halnak. Mindenki a saját mesének boldog véget akar írni, vagy legalábbis szebbet, a történetek vége mindig boldogság, és vidámság, kivéve az igazi életben. Mert amikor felnő a kislány, már nem lesz naiv, megváltozik. Az élete darabokra hullik, megtört lesz, majd arra fog vágyni, hogy újraírhassa, de az lehetetlen. Ez így történik, jól tudom, velem is így, történt. Ha megbántalak a történet során, bocsánat. "
Hey - hoo! <3
Kedves idetévedő. Nagyon örülök, hogy itt vagy.
Na szóval, én Alexa M. vagyok, tizenhat éves bloggerina, aki imád fülessel a fején, a laptopja billentyűit nyomkodni, egy tejszínhaboskakaót szürcsölgetve.
Hát igen, no megvolt a rövid bemutatóm, most jöjjön, az: Hogy miért egy depressziós lányról írok?
Azért, mert én is átestem ezen, tizenöt éves koromban egy folytában csak a szobámban ültem, s a fülesemben ordított a Willamette Stone, s mindezt azért, mert tudtam jól, hogy, akit szívemből szeretek, annak még a barátai közé sem voltam sorolva. Igen, ez volt tizenöt évesen az életem, akkor senkivel sem beszéltem, s készen álltam, hogy " inkább kívül fájjon, mint belül " (ezt értik azok, akik már szintén átélték ezt)...
A barátaim segítettek ki belőle, s azt szeretném másokkal is közölni, hogy a barátok, ha melletted állnak, bármire képesek.
A blog műfaja dráma, és inkább a realitás avagy a negativítás fele megy, viszont lesz benne jó, boldog, vidám rész is, attól függetlenűl, hogy ez egy szomorkás nyári mese!
A Design-t Niki Mező (Nicolette F.) készítertte, nagyon-nagyon szépen köszönöm! <3
A blog műfaja dráma, és inkább a realitás avagy a negativítás fele megy, viszont lesz benne jó, boldog, vidám rész is, attól függetlenűl, hogy ez egy szomorkás nyári mese!
A Design-t Niki Mező (Nicolette F.) készítertte, nagyon-nagyon szépen köszönöm! <3
Jó olvasást! <3
Alexa M.<3
